Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.
December végén a Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által december 12-én elfogadott fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről. A többi nagyvállalat és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a következő évektől kötelezettek a fenntarthatósági beszámolók elkészítésére.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.
Mind az ESG, mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén komoly célokat tűzött ki maga elé az ALTEO Nyrt., amely az energetikai szektorban elsőként szerzett itthon ESG-tanúsítványt. Nemrég megalakult a Zöld Bizottság a cégen belül és jelentősen növelték az adományozásra fordított keretösszeget is. Ahogyan az előző években, a karácsonyi ajándékokra szánt pénzt idén is az energiaszegénység enyhítésére fordítják. Többek között erről beszélgettünk Szabó Beatrixszal, az ALTEO Fenntarthatósági és EBK igazgatójával.
A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra. Miért fontos, hogy körforgásban tartsuk az erőforrásokat, felhasznált anyagokat, eszközöket? Hogyan tud a körforgásos gazdaság, mint komplex rendszer hatékony eszközöket adni az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására? Ezekről a kérdésekről szólt a BCSDH Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozója.
A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.
Közzétette 2022-es ESG-jelentését az MBH Bank, amiről Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági területének igazgatója beszélt a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Valószínűleg nem sokan tudják, hogy mit jelent az ESG. Ez egy mozaikszó a környezet, a társadalom és a kormányzás (vállalatirányítás) szavakból. A cégek egy kis részének már ma is kötelező ESG-jelentést készítenie, azonban azoknak is érdemes elgondolkozniuk rajta, akiket egyébként nem kötnek a jogszabályok. Ennek hiányában például nem biztos, hogy egy magyar kkv csatlakozni tud a német beszállítói láncokba, de más hátrány is érheti a későn kapcsoló vállalatvezetőket. Vendégünk Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója.
ESG. Már a csapból is... Közel 800 millió találat csak a Google keresőn. Ezzel együtt pedig a közvetlenül érintettek, tehát a vállalkozások és a szakemberek részéről sok kérdés, kétely, zavar, félreértés, aggály merül fel, fogalmazódik meg. Az elvet – számos tisztázatlanságával együtt - már ismerjük, a gyakorlatról viszont kevés szó esik. Ezért érdemes, sőt szükséges tisztázni mind a rendszerrel, mind a gyakorlattal kapcsolatos pár olyan kérdést, melynek nyomán a fókuszt az érdemi munkára lehet áthelyezni.
A NEO Property Services Zrt. közzé tette első ESG jelentését. Az ingatlanszolgáltató ezzel bemutatta a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási területeken kitűzött céljait, valamint az eddig elért eredményeket.
Kiadta második ESG jelentését a Wing, amelyben a 2022-es évre vonatkozó környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási területeken megfogalmazott törekvések, célok és eredményeit szerepelnek. A jelentés a társaság hamarosan véglegessé váló első, átfogó ESG stratégiájával összhangban készült el.
Folyamatosan növekszik a zöld finanszírozás aránya az MBH Jelzálogbank kihelyezett hitelállományában, és a bank célja továbbra is a hazai lakásállomány korszerűsítése zöld hitelek segítségével – derül ki az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet 2022-es évről szóló fenntarthatósági jelentéséből, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tettek közzé kedden. 2022-ben a bank növelte a zöld finanszírozás arányát, valamint fejlesztette a károsanyag-kibocsátás mérésére szolgáló módszertanát.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
Az építőipar és az épületüzemeltetés felelős a globális széndioxidkibocsátás 40%-áért, ezért is kulcsfontosságú, hogy a szektorban elkezdtek a fenntarthatóság témakörével foglalkozni. A hazai ágazatban meghatározónak számító Market Csoport jelenleg a 2025-ig tartó, ötéves fenntarthatósági ciklusának felénél tart. Ennek részeként a tavalyi évben a magyar tulajdonú építőipari vállalatok közül elsőként készítette el fenntarthatósági jelentését. A cégcsoport fenntarthatósági céljairól és a stratégia részleteiről Végh Stellát, a cég fenntarthatósági referensét kérdezte a Portfolio.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
